Testszag és szövettípus | Hogyan befolyásolják a különböző szövettípusok a testillatot

K: Különböznek a különböző típusú szövetek a testszag okozásában vagy megtartásában?

V: Igen. Bizonyíték van arra, hogy egyes szövettípusok hajlamosak a testszagot jobban megtartani, mint mások, még mosás után is.

HÁTTÉR

  • Az Alberta Egyetem kutatóinak egy csoportja a testszag és szövet lenyűgöző témájának vizsgálatára indult.
  • Rámutattak, hogy bizonyos szagok „ragaszkodhatnak” a szövetbe, például a dohány és a testszag. Meg akarták tudni, hogy vannak-e különbségek a különböző típusú szövetekben a szagok visszatartásának módját tekintve.
  • A kutatók azt is megjegyezték, hogy a ruhák szagának eltávolításának egyik módja az gépi mosás a ruházat. De hébe-hóba egy ruhadarab még mosás után is megőrzi a szagát. Tudni akarták, miért.

KÍSÉRLET

A kutatók a világon a két leggyakoribb ruhaszálat választották ki: pamut és poliészter.



A pamut a leggyakoribb természetes rost.

A poliészter a leggyakoribb szintetikus szál.

A kutatók biztosítani akarták, hogy tesztszöveteiket (pamut és poliészter) a lehető legegyenlőbben kezeljék. Szokatlan, de klassz módszerrel tették ezt: pólók készítése, amelyek egyik oldalán pamut, a másikon poliészterek voltak.

Így az ember egy pólót viselhet, és két külön szövetet tesztelhet egyszerre!

  • Gyakorlási eljárás:

  • 10 egészséges résztvevőt választottak a pólók kipróbálására.
    • Egy előzetes teszt biztosította, hogy ezek a résztvevők kellően izzadjanak edzés után, hogy képesek legyenek részt venni a tanulmányban.
  • Minden résztvevő 2 inget kapott edzés előtt.
    • Egy ing volt bal oldalon pamut, jobb oldalon poliészter.
    • Egy ing volt bal oldalon poliészter, jobb oldalon pamut.
    • Ennek célja az volt, hogy kiegyenlítse annak lehetőségét, hogy az emberek valamivel többet izzadjanak egyik vagy másik oldalon.
  • A résztvevőket arra kérték viseljen minden inget heti 2 alkalommal egy órás testmozgáshoz.
    • Minden inget összesen 20-szor viseltek.
    • A résztvevőket arra kérték, hogy mosják meg az egyes ingeket ugyanazzal az illatanyag- és színezékmentes mosószerrel.
    • Ezután a résztvevők mind visszahozták az ingeket elemzés céljából.
  • Szagminősítési eljárás:

    • 17 osztályozót vettek fel tesztelje az egyes ingminták szagát.
      • Az ingek mindkét feléből szövetmintákat vettek, és palackokba helyezték, hogy a szag ugyanaz maradjon.
    • A minősítők az összes szövetmintát egy napon értékelték.
      • Ezután a szövetmintákat megmosták, és a minősítők másnap újra besorolták őket.
    • A minősítők a szövetet értékelték szag intenzitása. Arra kérték őket, hogy minden szövetmintán készítsenek három kis szippantást, majd jelezzék, milyen erős a szag. Ezután rövid szünetet tartottak a szövetminták között, hogy desztillált vizet érezzenek, hogy felfrissítsék az orrukat.
  • Mikrobiológiai elemzés:

    • Szövetmintákat vettek mikrobiológiai elemzés céljából is annak megállapítására, hogy az egyik típusú szövet tartalmaz-e több baktériumot, mint a másik.
    • A mintákat két különböző módon tenyésztettük, és megszámoltuk a baktériumok populációit.
  • Kémiai elemzés:

    • Kémiai elemzés céljából szövetmintákat is vettek.
    • Az elemzés gázkromatológia volt, hogy meghatározzuk a minták kémiai összetételét.

EREDMÉNYEK

A mosatlan szöveteknél Az értékelők 79,5% -a szerint az ing poliészter oldala rosszabb szagú mint a pamut oldal (13,6%). 6,8% szerint nincs különbség.

A mosott szöveteknél Az értékelők 24,9% -a szerint az ing poliészter oldala rosszabb szagú mint a pamut oldal (11,6%). 63,5% szerint nincs különbség.

  • Baktériumok száma:
    • Szövet típus nem volt jelentős hatása a baktériumok száma.
  • Kémiai elemzés:
    • Az eredmények rendkívül összetettek voltak, de a kutatók ezt megállapították a poliészter megtartotta azokat a vegyi anyagokat és savakat, amelyek leginkább a testszaghoz és a kellemetlen szagokhoz kapcsolódnak.

ÖSSZEFOGLALÁS

  • A poliészter az utolsó mosás előtt megtartotta az intenzívebb testszagot, a végső mosás után pedig a poliészter megtartotta az intenzívebb szagot.
  • A mosás mindkét szövettípus esetében csökkentette a szagot.
  • A különbséget nem a baktériumok okozták, mivel a baktériumok száma nem különbözött mindkét szöveten.
  • A különbség valószínűleg a szöveteken maradt kémiai nyomoknak volt köszönhető. A poliészter megtartotta a testszaggal járó vegyszereket és savakat.

ALSÓ VONAL

  • A poliészter megőrzi a testszagot, és a ruházat lemosása után is megőrzi.
  • Ez még egy oka annak, hogy a poliészter valószínűleg nem a legjobb választás, amikor az ember izzadásra számít.

REFERENCIA

McQueen, R. H., Harynuk, J. J., Wismer, W. V., Keelan, M., Xu, Y. és de la Mata, A. P. (2014). A hónaljszag felhalmozódása kötött szövetekben több felhasználási ciklust követően.